Castelfiorentino, Toszkána, Olaszország 2026.03.23-27.

2026 márciusában a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium kilenc 11. C osztályos diákja vett részt egy Erasmus+ csoportos mobilitási programban az olaszországi Castelfiorentinóban Bakonyi Nikoletta és dr. Pánczélné Hatvani Hajnalka tanárnők szervezésében és kíséretében. Az egyhetes szakmai program középpontjában az interkulturális tanulás, a közös projektmunka és az európai kulturális örökség felfedezése állt.

A mobilitás már az első napon élményalapú tanulással indult Pisában, ahol a diákok játékos, feladatokon keresztül fedezték fel a város tudományos és kulturális örökségét. Külön figyelmet fordítottak az olasz és magyar tudományos hagyományok közötti kapcsolatokra, például Galileo Galilei és Eötvös Loránd munkásságának párhuzamaira, valamint Fibonacci és Neumann János jelentőségére.

A pisai program során intézményi, történelmi és szimbolikus összehasonlítások is megjelentek. A Scuola Normale Superiore és az MCC Mathias Corvinus Collegium működésének vizsgálata rávilágított arra, hogy mindkét intézmény a tehetséggondozást és a tudományos kiválóság támogatását helyezi előtérbe.

A diákok emellett kulturális és vallástörténeti párhuzamokat is azonosítottak: a toszkán Ordine di Santo Stefano és a magyar Pálos rend összehasonlítása során a vallási közösségek szerepét vizsgálták a kulturális örökség megőrzésében és a közösségi identitás alakításában.

Külön figyelmet kapott a pisai székesegyház tetején látható griffmadár szobra is, amely egy több kultúrán átívelő, ókori közel-keleti eredetű, majd az európai művészetben és heraldikában elterjedt mitikus lény. A diákok ezt a motívumot párhuzamba állították a magyar turul madárral, amely a magyar eredetmítosz központi szimbóluma. Az összehasonlítás rávilágított arra, hogy bár a két jelkép eltérő kulturális gyökerekkel rendelkezik, mindkettő hasonló funkciót tölt be: a közösségi identitás, az erő és a történelmi folytonosság kifejezését szolgálja.

A sienai program során a diákok a helyi hagyományok és közösségi identitás kérdését vizsgálták. A híres Palio di Siena kapcsán összehasonlították az olasz városi közösségekhez (contrada-k) kötődő tradíciókat a magyar Nemzeti Vágta eseményével. Mindkét esetben megfigyelhető volt, hogy a történelmi gyökerekre épülő látványos rendezvények erősítik a nemzeti és helyi identitást, valamint közösségformáló szerepet töltenek be.

Castelfiorentinóban a tanulók betekintést nyertek a helyi intézmények működésébe, ellátogattak a városházára, valamint múzeumlátogatáson vettek részt, ahol a település történelmi emlékeit ismerhették meg. A Via Francigena (Canterbury-t Rómával összekötő) zarándokút egy szakaszának bejárása során az európai kulturális útvonalak jelentőségét vizsgálták, és párhuzamot vontak a magyar történelmi és vallási hagyományokkal.

Az egyik legfontosabb szakmai nap az olasz partneriskolában zajlott, az Istituto Statale di Istruzione Superiore Federigo Enriques intézményben. A diákok tanórákon vettek részt, megfigyelték az olasz oktatási módszereket, majd közös csoportmunkában hasonlították össze a két ország iskolarendszerét és anyanyelvét. A magyar tanulók prezentációk és interaktív kvízek segítségével mutatták be saját kultúrájukat.

A program során kiemelt szerepet kapott a multikulturális workshop is, ahol a nemzeti identitás kérdését a népzene és a néptánc szemszögéből közelítették meg. A közös éneklés és tánctanulás révén a diákok közvetlen élményt szereztek egymás hagyományairól, és megtapasztalták a kulturális különbségek és hasonlóságok gyakorlati oldalát.

A mobilitás zárásaként Firenzében a reneszánsz művészet és az európai kulturális örökség került a középpontba. A diákok itt összegezték a hét során szerzett tapasztalataikat, és tágabb európai kontextusba helyezték azokat.

A program egyik legfontosabb hozadéka az volt, hogy a diákok konkrét példákon keresztül ismerték fel az olasz és magyar kultúra közötti párhuzamokat. Megtapasztalták, hogy bár a hagyományok formája eltérő lehet, azok funkciója sokszor azonos: a közösségépítés, az identitás erősítése és a történelmi múlt megőrzése.

A tudományos és oktatási intézmények összehasonlítása rávilágított arra, hogy mindkét országban nagy hangsúlyt kap a tehetséggondozás és a tudás megbecsülése. A szimbolikus és történelmi példák pedig azt mutatták meg, hogy az európai kultúra közös gyökerekből táplálkozik, még akkor is, ha ezek különböző formákban jelennek meg az egyes nemzeteknél.

Összességében a mobilitási program nemcsak új ismereteket adott a résztvevőknek, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy tudatosabban és nyitottabban viszonyuljanak más kultúrákhoz, miközben saját identitásukat is mélyebben megértették.

Bakonyi Nikoletta