Giulianova 2025.10.13-17.
Az Erasmus+ programnak köszönhetően iskolák diákjainak lehetősége adódott Olaszországba utazni egy hétre, és ott a vízzel kapcsolatos projektben részt venni. A barátainkkal együtt jelentkeztünk. Szerencsére mindannyiunkat beválasztották, az előzetes felkészülés után nem maradt más, csak várni az indulást.
Első nap busszal Milánóba utaztunk, későn érkeztünk meg, és egy hotelben szálltunk meg. Az út bár hosszú volt, de hasznosan töltöttük el. Kártyáztunk, filmeket néztünk, és projektre is tudtunk készülni. Másnap reggel városnézésre indultunk a csodálatos Milánóba. Először megtekintettük Leonardo da Vinci Utolsó Vacsora című freskóját, ami lenyűgöző volt. A festmény kidolgozottsága, és a képen látható bibliai történet elgondolkodtató volt. Majd átmentünk a közelben található Leonardo Múzeumba, ami rendkívül edukatív volt számomra. Ez a Múzeum egy természettudományi múzeum is, de személy szerint a közlekedési kiállítás hajókról, autókról és repülőkről volt számomra a legérdekesebb. Ezután a Dóm térre mentünk, ahol lenyűgöző látvány tárult elénk. Mai napig feldolgozhatatlan számomra az az aprólékosság, amivel ki van dolgozva, de monumentális egyben. A mellette lévő Galeria Vittoro Emanuele II-be is bementünk, ami a világ első "plázája", és nekem nagyon tetszett. Milánóból ennyi fért bele a hetünkbe, és este már Gulianovába érkeztünk. Innentől indult a projekt vízzel kapcsolatos része.
Az iskolába érve reggel fogadtak minket az olasz partnereink, majd bemutattuk egymásnak az országunkat, kultúránkat, iskolánkat és az oktatási rendszerünket. Játékos ismerkedésben is volt részünk ezután, hogy a hangulatot oldjuk. Délután közösen városi sétára indultunk, ahol láttunk szép templomokat, egy szökőkútat és egy golgota sétányt. Megismertük a forrás történetét és azt, hogy milyen jelentőséggel bír a helyiek számára.
Másnap az iskola kémiai laborjában hallgattunk előadást a víz használatáról, fizikai és kémiai tulajdonságairól és megismertük a vízlábnyom fogalmát. Közösen kísérleteztünk is a víz Ph értékével és keménységével. Majd saját kezűleg bioműanyagot állítottunk elő keményítőből és glicerinből. Délután a tengerpartra mentünk, ahol egy halfeldolgozó üzembe látogattunk el. Itt tartottak egy előadást arról, hogyan tisztítják meg a víz segítségével a különböző tengeri élőlényeket a szennyeződéstől, hogy ők hogyan használják a vizet figyelve a környezetükre.
Harmadik nap reggel korán indultunk busszal, Terramóba, a tartomány fővárosába. Itt a Ruzzo Reti vízmű központi irodájába látogattunk el. Az Európai Űrügynökség kutatója előadást tartott nekünk a globális felmelegedés hatásairól és következményeiről a vízkészletekre vonatkozólag is. Ezt követően magába a vízkezelő műbe látogattunk, ahol láthattuk, miként állítják elő a csapvizet, és hogyan figyelnek a környezetre. Részlesen bemutatták a vízkezelés technológiáját, milyen módszerekkel, milyen tulajdonságait vizsgálják a víznek. Nagyon érdekes volt számomra, hogy az a víz, ami a csapból folyik, mi-mindenen megy keresztül, mielőtt eljut hozzánk.
Csütörtökön egy interaktív feladat várt ránk, kis csoportokban interjúkat kellett készítenünk. Először egy helyi pizzériában kérdeztük meg, hogy hogyan próbálnak a vízhasználatra figyelni, majd egy hotelben is elkészítettük ezt a felmérést. Közben egy másik csoport is vett fel interjút a vízhasználatról egy helyi boltban, egy mozgó halárusnál, egy tésztakészítő üzemben és az iskolai tankonyhán. A harmadik csoport egy helyi óvodába látogatott el és ott mérte fel a vízhasználatot. Az iskolába visszaérve délután összesítettük az adatokat és megkezdtük a nyersanyagok feldolgozását. Az Erasmus Day kapcsán a nap végén online meetinget tartottunk egy francia iskolával, amelybe a saját iskolánkból is bekapcsolódott egy csoport. Prezentáltuk Magyarország éghajlatát és a klímaváltozás következményeit.
Utolsó napon a felvett kérdőíveket dolgoztuk fel, videót készítettünk a riportokból, összesítettük az adatokat, posztert és prezentációt készítettünk. Ezzel le is zárult a projekthét, másnapra már csak a hazaút maradt.
A hét során rengeteg izgalmas élményben volt részünk, miközben a vízzel kapcsolatos ismereteink is bővültek. Megtanultam, hogy annak víznek naponta kb. 25-szörösét használjuk el, mint amennyit ténylegesen látunk. Ez átlagosan 3000 liter vizet jelent. Ennek nagy részét a fogyasztott ételekhez szükséges folyadékok teszik ki, mivel a húsokhoz, gyümölcshöz, zöldséghez és minden máshoz is nagy mennyiségű víz szükséges. Emellett mosás, takarítás, mosogatás és fürdés az, ami jelentős. Ezek kb. 150 litert tesznek ki, a háztartáson belül. A naponta ténylegesen elfogyasztott víz, ami kb. 3 liter, csak egy apró részlete az egész vízlábnyomunknak. Emellett a felmelegedés következményei voltak még nagyon fontosak, mivel ha nem vigyázunk, komoly katasztrófáknak nézünk elébe.
Új barátokat is sikerült szereznem, aminek nagyon örülök. A kulturális különbségek is érdekesek voltak számomra, valamint a helyi iskolában is a más atmoszféra.
Ezekkel a tudásokkal a kezemben már egy más emberként fogok hazatérni, aki tudatosabb, tájékozottabb és környezetbarátabb.
Máj Kristóf Bence 11. a